Társadalmi és környezeti kérdésekre igyekszenek megoldásokat találni, miközben a piacon is megmérettetik magukat. Míg a társadalmi vállalkozásoknak az Egyesült Államokban már „bejáratott” szerepük van a gazdaságban, Magyarországon még csak külön jogi kategória sincs rá. A szcénában dolgozó vállalkozók relatív könnyű indulásról számoltak be, a vállalkozásuk fenntarthatósága azonban már mindenkinek komoly kihívásokat okoz.
Fruit of care: fogyatékosok az ajándékbizniszben
A Fruit of Care ajándéktermékek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó magyar társadalmi vállalkozás. A termékeket designerek tervezik, a gyártást viszont fogyatékkal élő emberek végzik. A vállalkozás kitalálója Jakab Áron designer, aki a Fruit of Care koncepciójával megnyert egy formatervezési pályázatot, amelynek a lényege olyan piacképes termékek megtervezése volt, amiket aztán fogyatékos emberek készítenek el.
A cég beindításában a NESsT segédkezett, amelynek profiljában a társadalmi vállalkozások pénzügyi támogatása és tanácsadás szerepel. Ekkor alakították ki az üzleti modellt, amelynek alapján a stratégiai tervezést, marketinget és kereskedelmet is a Fruit of Care végzi. A vállalkozáshoz beszállítóként csatlakoznak az államilag támogatott, fogyatékos embereket foglalkoztató műhelyek. A cég 2010-ben jött létre és finanszírozásában fontos szerepet játszott a Vodafone vállalati társadalmi felelősségvállalás (csr) programja, aminek keretében a vállalkozás dolgozóinak bérét fizetni tudták.
A Fruit of Care terméklistája ma már a legkülönfélébb ajándéktermékeket tartalmazza, a kézműves gyertyáktól, illatszerektől kezdve a kézműves lekvárokon és aszalt termékeken át, a legkülönfélébb papírárukig és lakberendezési kiegészítőkig. A Fruit of Care-koncepció lényege, hogy a termékek főként azért legyenek vonzók, mert azok valóban jó minőségűek és jó a dizájnjuk, másodsorban pedig azért, mert ezzel jó célt is szolgálnak. A cégek ne csak azt lássák, hogy jó ügyet támogatnak, amikor a termékeik közül rendelnek, hanem azt is, hogy nem gagyit kapnak.
Jakab Áron szerint a Fruit of Care számára az jelenti a nehézséget a pusztán piaci logika szerint működő vállalkozásokkal szemben, hogy az állami szabályozás jelenlegi formája sok esetben megnehezíti a szociális és piaci szféra határán mozgó vállalatok dolgát. „Romániában és Szlovákiában létezik egy úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak adót fizetnek, amennyiben nem foglalkoztatnak minimum 20 fogyatékos embert. Vagy mindezt kiválthatják fogyatékos emberek által készített termékek bizonyos mennyiségének megvételével. Ez piacot teremt az ilyen vállalatok számára, így ezek a szabályozások segítenék a működésünket” – mondta Jakab.
Úgy véli, az övéhez hasonló vállalkozások számára nem is a kezdőtőke megszerzése problémás, hanem a piaci jelenlét fenntartása. A vállalkozó szerint az jelenti ebben a legnagyobb nehézséget, hogy miközben a vállalatok csr-részlege sok esetben szívesen támogat ilyen jellegű projekteket, ám amikor a marketing-részleg ajándékok beszerzéséről dönt, többnyire már az olcsóbb kínai áru a befutó. Mint mondta, a fenntarthatósághoz arra lenne szükség, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása ne érjen véget a vállalkozások beindításával, mivel a hosszú távú partnerségek tudnának leginkább hozzájárulni a társadalmi vállalkozások nyereségességéhez.
A vállalkozó szerint a társadalmi vállalkozások támogatására szánt EU-s és állami pénzekkel a legtöbb esetben az a baj, hogy sokszor komolytalan üzleti tervekkel lehet támogatásokhoz jutni, emiatt pedig a vállalatok lelkesedése is visszafogottabb az ilyen jellegű projektek támogatása esetén. Jakab úgy véli, hogy az állami szerepvállalás csak abban az esetben tud működni, ha a piac is jól működik. Ehhez pedig az említett szabályozásbeli változások járulhatnak hozzá.