FOCUS ON IMPACT nemzetközi workshop – Közösségépítés és fenntarthatósági eszközfejlesztés
“Minden úgy ment mint a mesében” – hangzott el a Dorka és Marianna beszámolójában, amikor az együttműködésükről meséltek. Hogyan tud egy üzleti nagyvállalat és egy társadalmi vállalkozó úgy egymással üzleti kapcsolatot kialakítani, hogy az mindkét félnek előnyös, kölcsönösen produktív és mégis értékorientált legyen? Milyen sikerkritériumok és másoknak is hasznos következtetések vonhatóak le az esettanulmányból? Erről beszélgetett Gulyás Marianna, a Decathlon Magyarország munkatársa, Marosváry Dorottya, az Igazgyöngy Alapítvány és a SZUNO munkatársa, Varga Éva, a Társadalmi Vállalkozók Magyarországi Koalíciója alelnöke és Fertetics Mandy, az Alternate Tanácsadó Kft. ügyvezetője a Focus on Impact nemzetközi workshopon.
Mi az együttműködés lényege? Az Igazgyöngy Alapítvány társadalmi vállalkozása, a SZUNO, kézzel készített tornazsákokat gyárt hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásával, amelyeket nyolc Decathlon áruházban értékesítenek jelenleg. A kizárólag magyarországi piacra fejlesztett Decathlon áruházakban vásárolható termék egy közös fejlesztés és folyamatos együttműködés eredménye.
Egy “véletlen” találkozásból született az együttműködés ötlete, amikor a Decathlon az egészséges életmód stratégiájuk keretében sportnapon vett részt Toldon, ahol a SZUNO műhelye működik.
,,Dorka nagyon jó üzleti érzékkel körbevitt engem a faluban, másrészt a kézműves műhelyt is megmutatta, ahol készülnek a termékek, és pár napra rá már azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnánk valamilyen közös kapcsolódási pontot találni, ami nem csak adományozás, hanem egy üzleti alapon is működő értékteremtő kapcsolódás.” – mesélte Marianna.
A Decathlon vezetősége nagyon nyitott volt az együttműködésre, mind a döntéshozók, mind a támogató munkatársak azonnal látták az üzleti és társadalmi értékteremtés lehetőségét az ötletben. Kellett hozzá, hogy a vállalatra jellemzőek legyenek többek között az alábbiak:
- kezdeményezőkészséget és ötletek megosztását támogató vállalati kultúra
- helyi döntéshozatal és fejlesztési felhatalmazás
- nyitottság a másra, egyedire, különlegesre
- egyenrangú kommunikáció és tudatos együttműködési képesség.
Természetesen a társadalmi vállalkozó oldalán is kellett a “készenléti” állapot egy versenypiaci, üzleti együttműködésre, amelyet a Decathlon az alábbi dimenziók mentén mért fel:
- stabil működési alapok
- hosszútávú stratégia; pénzügyi biztonság a működéshez, ne csak projekt alapú működés legyen jellemző;
- jó belső szervezettség (mindenki tudja mi a dolga);
- mérhető célok
- az új kihívásokhoz megoldásközpontú hozzáállás.
Hiszen a társadalmi vállalkozónak ugyanazon a folyamaton kellett végigmennie, mint bármely beszállítónak, a projektben pedig hagyományos kereskedelmi sikermutatók is megállapításra kerültek (eladott mennyiség, minőségi mutatók stb.). Mindezen túl azonban a két félnek a társadalmi hatás is fontos volt: egy éven belül hozzanak létre egy új munkakört a SZUNO-nál a projekt eredményeképpen – s ez a cél bizony teljesült is.
,,Nekünk csak annyi dolgunk volt, hogy átgondoljuk a kapacitásunkat, a folyamatainkat, azt hogy hogyan tudjuk biztosítani azt a minőséget, ami a Decathlonnak elengedhetetlen.” – emelte ki Dorottya.
S mivel mindkét fél bizalommal és megértéssel fordult a partnere igényeihez, kvázi zökkenőmentesen születtek meg a pár nap alatt elkapkodott termékek. Voltak vásárlók, akik még az ügyfélszolgálatra is betelefonáltak, hogy hangot adjanak örömüknek és igényeiknek a termék kapcsán.
Varga Éva a TVMK azon tevékenységéről mesélt, mely szerint a társadalmi vállalkozókat nemzetközi gyakorlat és módszertan szerint minősíteni érdemes, hogy ezzel egy olyan segítséget nyújtsanak potenciális beszerzési munkatársak számára, hogy könnyebb és gyorsabb lehessen a döntéshozatal. Bízva abban, hogy a hagyomány, beszerzők által gondozott döntéshozatali útvonalon is elterjednek ezek a jó gyakorlatok.
A résztvevők egyöntetűen úgy gondolták, hogy kulcsfontosságú elemek ebben a történetben az élményalapúság, nyitottság, nem alábecsülni a kölcsönös szimpátiát, illetve a “readiness”-t egy kicsit másfajta beszállítói együttműködésre.
“Nagyon fontos, hogy a merev, sztenderdizált folyamatok mellett lehetőséget adjunk a kísérleti projektekre a cégeknél, a beszállítókkal való közös fejlesztésre időt és energiát szánjunk, a beszerző kollégáknak teret adjunk a saját döntéshozatalra és alkotásra.” – tette hozzá Fertetics Mandy. Hiszen a társadalmi vállalkozók egy jó része olyan termékkel és szolgáltatással bír, amelyek piaci alapon megállják a helyüket.
Hangsúlyosan előkerült az organikus növekedés kérdésköre: mivel a társadalmi vállalkozók általában mikro vagy kis vállalkozások, a nagyvállalatok, a vevők társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területe lehet, hogy támogatja ezen beszállítók fejlődését és fejlesztését lépésről-lépésre. Izgalmas kölcsönös tanulási folyamat lehet ez, ahol a cég a társadalmi vállalkozóról, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáról, a társadalmi hatás méréséről tanulhat, míg a beszállító az üzleti folyamatokról, adózásról, minőségbiztosításról, folyamatfejlesztésről például.